India Himachal Pradesh tartományának vezetője jelentette be a világra szóló jó hírt, megalakult az ingyenes (bizony kiemelve, hogy ingyenes) mentőszolgálatuk.

A fent említett indiai tartomány 55 673 km3 területű és hat millió lakosú. Viszonyítási alapként Magyarország 93 030 km3-en terül el és körül belül tíz millió lakosa van. Nos, a fél magyarországnyi területre felállított életmentő szervezet ötven mentőautóval indul és heteken belül még ötvennyolccal bővül. Hatszázhetven fős személyzetből csupán négy orvos kezdi el az előre láthatólag zsúfolt szolgálatot. A hazánkban elérni kívánt - és egész sikeresen teljesített – „tizenöt perc alatt mindenhol ott vagyunk” célkitűzést Indiában harmincöt percben fogalmazták meg. Ez főleg akkor tűnik vállalhatatlannak, ha belegondolunk, hogy mennyi munkájuk lesz. Száznyolc mentőautó hatmillió emberre. Bár nem hiszem, hogy égni fognak a segélykérő vonalak, mert a kínai határ melletti tartomány lakosai nem a magas telefon-mobiltelefon ellátottságról híresek.

Az egész történetben az a szomorú, ha most alakult az ingyenes mentőszolgálat, akkor eddig nyilván nem volt. Vagy ha volt is, az nem ingyenes. Belegondolni is rossz egy olyan világba, ahol a balesetek után a sebesültek mérlegelnek, hogy van-e elég pénzük a többiek reanimálásához mentőt hívni. Pedig a világ nagyon sok pontján így működik a rendszer. A kínai gazdaság is dübörög. Persze nem bonyolult produkció tíz százalékoz GDP növekedést produkálni a válság idején, ha nem kell olyan felesleges dolgokra költeni, mint ambuláns betegellátás. Itt van például a Beijingi magánmentők árlistája.

Fekete humor, de a szituáció olyan, hogy fizetsz, vagy meghalsz. Farkas törvények.